| KOVOX Kft. A megoldás minden helyzetre |
 |
| Főoldal | Rólunk | Termékeink | Iparágak szerint | Specialitások | Gyakori problémák | Akció | Elérhetőség |
|
|
MUNKAVÉDELEM, SZEMÉLYI
VÉDŐESZKÖZ, BALESETI MEGELŐZÉS ESZKÖZEI HOGYAN VÁLASSZUNK VÉDŐESZKÖZT? (és hogyan ne...) A személyi védőeszközöknek rendszerint igen sokféle tulajdonsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfeleljenek az igényeknek. Ezek egy része kézenfekvő, mások kevésbé, holott érdemes minden szempontot szakszerűen figyelembe venni. Ugyanis igen nagy anyagi, személyi, biztonsági és működési következményei vannak annak, ha egy-egy szempontot nem specifikálnak rendesen, ha néhány tulajdonság hiányának következményeit nem veszik megfelelő módon számba. Tapasztatalataink szerint széles körben elterjedt és igen hibás vélekedés, hogy mindig a legolcsóbbat kell venni. Sajnos számos eset ismert, amikor a növekvő költségeknek olcsóbb termelési eszközökkel próbáltak gátat vetni, de mialatt a kiadásokat csökkentették, a végeredmény egyre rosszabb lett. És látszólag éppen ekkor ült rá a "pechszéria" a gyárra, nőtt meg a hiányzások száma, lett nagyobb a fluktuáció és a selejt, került egyre többe a munkaerő pótlása. Hiába a az olcsóbb védőeszközök vásárlása, a gyár mégis egyre rosszabb adatokat hozott, egyre drágábban termelt. Sajnos sok vezető nem jött rá, hogy az ok éppen a kiadások ROSSZ szűkítésének eredménye. A rosszabb eszközökkel a termelékenység esik, az elégedetlenség nő, az elvándorlás fokozódik, a balesetek és hiányzások megszaporodnak, a selejtszám nő, az előállított érték csökken. A jobb eszközökre kiadott minden forint, a legtöbb esetben sokszorosan térül ugyanis meg a teljes termelésben. Érdemes tehát az eszközök kiválasztásánál nem csak annak árát, de bevezetésének, vagy elhagyásának gazdasági eredményét is bekalkulálni. Ehhez előbb pontosan specifikálni az eszköz szükségességét, az elvárt védelmet, és az annak hiányából adódó hátrányokat, a felhasználási körülményeket, kitérve a szabványban leírt, és a szabványokon túli igényekre is, netán a jövőbeli fejlesztési terveket, irányokat is. Nem véletlen, hogy a legversenyképesebb gyárakban szakmailag igen megválogatott, komplexen kiszámolt költségű eszközöket használnak, és sosem csak az árakat vetik össze, hanem annak hasznát, kárát egyaránt. Ezzel a termlés eredménye 1-20%-kal is megnő, ami sokszorosa annak, mint amibe ennek elérése kerül. Megfigyelte már? Kevés embernek van otthon a legolcsóbb autója, tévéje, hűtője, cipője, nadrágja, mert tudja, hogy van amikor nem éri meg azokat megvenni az adott feladatokhoz, szükséglethez. Holott ezek a tárgyak nem is termelőeszközök. Pedig a termelőeszközök esetén nem-körültekintően spórolni, és csak az ár alapján dönteni, az előzőt sokszorosan meghaladó kárt okozhat, és ezért igen komoly szakmai hiba! Érdekes megfigyelni, hogy hasonlót az emberek magánéletükben nem is szoktak elkövetni, vagy ha mégis azt rendszerint igen hamar megbánják. Hogy ez ne következzen be gyárukban, üzemükben, munkájukban - a termlés, egészség, teherbírás kárára - ezért kínáljuk fel közvetlenül a gyártói képviseleteinkből nyert szakmai tudásunkat - és amit esetleg mi sem tudunk, arra képviselt gyártóink managereitől, mérnökeitől szerezzük be közvetlenül a választ. A szempontok összegzése: Amit kiválasztáskor mindenki figyelembevesz (bár néha sajnos még ez sem igaz, holott annak kellene lennie), azok a törvényileg is előírt minimálkövetelmények. A minimálkövetelményeket rendszerint szabványok írják le, ez az EU-n belül az EN szabványokkal meghatározott. Ám ezzel még nincsen kellőképpen specifikálva egy-egy védőeszköz! Csak a szabvány-megfelelősséggel beérni rendszerint súlyos hiba, és nagy pazarlás! Érdemes tehát áttekinteni, hogy miképpen áll össze egy szakmailag is korrekt eszközkiválasztás, emllyel a legjobb eredmény érhető el. 1. Az elvárt tulajdonságok egy része az EN (Európai Uniós) szabványok szerint kötelezően meghatározott. Ezeket bizonyos tesztek szerint kötelezően teljesíteni kell, és ezt független tanúsító intézettel igazolni is szükséges. (pl. lábbelinél orrvédelem beütés ellen, vagy talp átszúrás elleni védelme az EN345-ös vagy EN ISO 20345-ös szabvány szerint, vagy szemüvegnél a lencsék mechanikai és optikai védelme az EN166 és EN170 - vagy EN172, vagy EN169 - szerint) 2. A szabványosított tulajdonságokról nagyon fontos megjegyezni, hogy azok szükségszerűen csak egy meghatározott (kísérletileg megismételhető) körülmény esetén adnak egy konkrét eredményt. Értékük mindenképpen egy minimálértéket jelent, ami megléte elégséges a tanúsítvány megszerzéséhez, de nem ad információt egyéb körülmények közti viselkedésről vagy a minimálértéket meghaladó behatásokról. Szintén fontos, hogy ezeket az értékeket az eszköz ÚJ állapotában igazolják, és egyes olcsóbb eszközök ezen tulajdonságaikat a felhasználás során, akár igen gyorsan, néha órák alatt is elveszíthetik. A valós
életben azonban sokszor
nem a stanrdizált körülmények közt történik a baleset, és nem vadonatűj
eszközzel, illetve maga a behatás is erősebb, mint amit
a standarizált mérés meghatároz.
Mivel a szabvány azonban csak egy minimálértéket ír elő, így a szabvány túlteljesítésére, vagy más körülményekre nincsen hivatalos bemérés, csak gyári adatok, illetve felhasználói tapasztalatok. Csak néhány példa: - Egy maximális vágásállóságú pontértéket kapó kesztyű és egy másik maximális pontszámot kapó kesztyű közül az egyik akár 4-6-szoros vágásállóságú is lehet, - Két 5000V-ra tanúsított elektromos védőcsizma közül az egyik akár 20 000V ellen is védhet, holott tanúsításuk azonos - Két hideg ellen tanúsított kesztyű vagy cipő közt a valós felhasználás során óriási különbségek lehetnek, míg az egyik komolyabb hidegben használhatatlan, addig egy másik kiváló - holott tanúsításuk (legalábbis EU-s tanúsításuk) azonos. - Egy cipő sokkal nagyobb átszúrásvédelemmel, vagy csúszásvédelemmel is rendelkezhet, mint ami a szabvány által előírt érték, de ez a szabványosságából nem látszik - Ilyen ha egy lábbeli orrkaplija nem csak szobahőmérsékleten (ahol az EN tanúsítás mér), de mínusz 10°C-ban is megőrzi védőképességét - Vagy ilyen amikor egy sisak nem csak az EN397-es teszt szerint mérve, a sisak középen véd, de a közép mellett érkező ütések ellen is hatásos. (és a példákat még igen hosszan lehet sorolni) Ezen
tulajdonságokra rendszerint csak a gyártói leírások, gyári
laborvizsgálatok adhatnak értékeket, de néha az EU-n kívüli, az EU-nál
szigorúbb, erősebb szabványok is adhatnak információt, ha
arra van érvényes bemérés (a legjellemzőbben előforduló ilyen
szabványok az USA ASTM szabványai, a kanadai CSA szabványok és az
ausztrál-új zélandi AS/NZ szabványok). Igaz, hogy ezek az EU-ban nem
érvényesek jogilag minőségtanúsításra, ám technikai szempontból ettől
még fontos paramétereket igazolhatnak arra nézve, hogy a
legmegfelelőbb, legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb eszközt
kiválaszthassák, hogy az EU-s szabvány túlteljesítésében biztos
lehessen.
(például az EU legmagasabb feszültségvédelme egy sisaknál 1000V, ezen érték felett nem mérnek, míg az USA-ban van 20 000 V-ra is tanúsítvány - így adott esetben érdemes figyelembevenni egy munkánál a sisakok kiválasztása során, hogy egy sisak mennyire biztonságos - a feszültség ugyanis nem jogfüggő, és egy jobb védelmű sisakon a felhasználó testi épsége vagy akár élete is múlhat) Tehát bár a jogszerűségnek eleget tesz az a munkáltató, aki a minimumkövetelményeknek megfelelő eszközt választ, és baleset esetén jogszerűen mondhatja, hogy megtett mindent, valójában ez nem így van. Sokszor bőven megéri a szabvány szerinti minimumoknál jobb, bizonyíthatóan nagyobb biztonságú eszközt választani, még akkor is ha az netán többe kerül - egy munkás balesete, a leállás, a sérülések, a jegyzőkönyvek, a hiányzás, a leszázalékolás, az elégedetlenség miatti morgolódás, a rosszabb munkamorál, a lassúbb munka, a nagy fluktuáció és az emiatt állandó betanítások, gyakorlatlanság, a pereskedés, netán a tartós rokkantság vagy halál ugyanis jóval többe "kerül". 3. A
védőeszközök tulajdonságának jelentős részére szabvány sem létezik
(ilyenek pl. a kényelem, tartósság, izzadás elleni védelem, hőre
zsugodás, - vagy pl. sisakok esetén a fejkosarak
beállíthatóságának milyensége, stb.)
Szintén nincsen arról szabvány, hogy a konkrét használat során meddig tartja meg igazolt védőfunkcióinak szintjét. Ezek a
nem-szabványosított
tulajdonságok nem lehetnek kötelezőek, hiszen kötelező bemérési
rendszer sem létezik rájuk. Sőt a javuló minőséggel, védelemmel,
biztonsággal, kényelemmel, tartóssággal emelkedik a védőeszköz
beszerzési ára is.
Mégis ezek igen fontos tényezői egy védőeszköz szakszerű, szakmailag korrekt kiválasztásának, melyeket egyáltalán nem célszerű elhanyagolni! Érdemes utánaszámolni (a legjobb gyárak éppen a hasonló számítások miatt válnak versenyképesebbé a többieknél), hogy pl. bakancsoknál néhány "kényelmi" elem akár 10-20%-os termelékenységnövekedést, akár 70% feletti hiányzáscsökkenést eredményez. A jobb védőeszközök továbbá selejtszám és balesetszámcsökkenést, a jobb anyagok sokszoros élettartamot jelenthetnek. Mindez akár több 100 000 Ft hasznot is hozhat egy-egy jobb minőségű védőeszköz esetén évente, nagyobb kényelem, kisebb fáradtság mellett. Ennyiből már sokszorosan megéri megvenni a minőséget, mert a magasabb beszerzési árnak, erősen csökkenő termelési költség és jóval nagyobb bevétel lesz az eredménye, ráadásul mindez javuló dolgozói elégedettség mellett érhető el. Mert van amiben kín a munka és van amiben élvezet. És a kettő közt igen nagy a termelékenységi különbség. Amennyiben Ön igényesen, szakmailag korrektül, és gazdaságosan akar eszközt választani, úgy kollégáink örömmel adnak tanácsot, segítséget, minden hozzánk forduló végfelhasználónknak. Érdeklődésükkel,
igényeikkel keressenek minket a: Telefon: 1/780-1446 |
Elérhetőség: info kovox.hu; Tel:+36-1/780-1446 |
2008 - kovox.hu |