KOVOX Kft.  
    A megoldás minden helyzetre
  Főoldal | Rólunk TermékeinkIparágak szerint | Specialitások | Gyakori problémák | Akció | Elérhetőség
  Termékeink:


  MUNKAVÉDELEM,
  BALESETMEGELŐZÉS

  » Védőeszköz automata

  » Csúszásgátló szalag,
     lapok, alakzatok

  » Álláskönnyítő és
     csúszásvédett
     elfáradás elleni
     védőszőnyegek

  » Menekülőútvonal
      jelölés,
     utánvilágító táblák

  » Kézvédelem,
     alkarvédelem

  » Lábvédelem

  » Légzésvédelem

  » Hegesztésvédelem

  » Fejvédelem

  » Szemvédelem

  » Arcvédelem

  » Hallásvédelem

  » Hűtött, fűtött ruházat

  » Vegyvédelmi ruházat

  » Lángálló, tűzálló
     (éghetetlen) ruházat

  » Hűtőházi ruházat

  » Vízálló ruházat
     Esőálló ruházat

  » Jólláthatósági
     ruházat

  » Egyszerhasználatos
     ruházat

  » Kötények

  » ESD védelem

  » Nagyfeszültség és ív
     elleni védőeszközök

  » Zuhanásvédelem

  » Szerszámrögzítők
     szerszámok leesését
     gátló eszközök

  » Nagynyomású
     vízsugár elleni
     védelem

  » Munkaruházat,
     formaruházat

  » Gázdetektorok,
     gázérzékelők

  » Személyi higiéne,
     kézápoló szerek

  » Szemzuhany,
     mentesítő zuhany

  » Ízületi védők,
     nyomási trauma
     ellen védők

  » Elsősegély dobozok

  » Kommunikációs
     eszközök

  » Kizáró eszközök

  » Tűzoltókészülékek,
     tűzjelzők


  SZENNYFOGÓK,
  TAKARÍTÁS, HIGIÉNIA

  » Takarító készülékek

  » Ipari porszívók

  » Tisztasági, beléptető
     szennyfogó szőnyeg

  » Fürdő, zuhany, öltöző
     padlófedés

  » Személyi higiéne,
     kézápoló szerek

  » Mosdó, WC kellékek
     adagolók, szárítók,
     tárolók, stb.

  » Hulladékgyűjtő
     tartályok


  IPARI PADLÓFEDÉSEK,
  PADLÓJELÖLŐK,
  RAKTÁRFELSZERELÉS,
  ÉPÜLETVÉDELEM

  » Padlóborítások

  » Jelölőszalagok

  » Menekülőútvonal
      jelölés,
     utánvilágító táblák

  » Csúszásgátló szalag,
     lapok, alakzatok

  » PVC szalagfüggöny

  » Beütésvédő élvédők,
     falvédők

  » Rugalmas korlátok,
     ütközésvédők

  » Dobozelcsúszás
     elleni fóliák

  » Gázdetektorok,
     gázérzékelők

  » Védőeszköz
     automata

  » Tűzoltókészülékek,
     tűzjelzők


  KÜLTÉRI ESZKÖZÖK,
  KORLÁTOK, TALAJFEDŐK,
  SÁTRAK, TARTÁLYOK

  » Sátrak:
     mentesítő sátor,
     katasztrófavédelmi
     sátor

  » Terelőkorlátok
     elkerítő eszközök,
     közúti eszközök

  » Útlefedő eszközök,
     fedőlapok, útlapok,
     útrácsozatok

  » Gyorstelepítésű
     gumitartályok,
     tömlők

  » Abszorbensek

  » Elfolyás gyűjtők,
     kármentő tartályok

  » Tárolószekrények

  » Szemzuhany,
     mentesítő zuhany

  » Víz-, törésálló
     dobozok, ládák

  » Lámpák,
     zseblámpák,
     fényforrások




ÜZEMCSARNOK?
RAKTÁR?

ELEGE VAN
AZ ÁLLANDÓAN

- felszakadozó
- nehezen eltávolítható
  foszlányokat hagyó
- rálépve nem érzékel-
  hető
- havonta lecserélendő
- csúszós felszínű
- állandósult gondot
  jelentő

JELÖLŐ-
SZALAGOK-
BÓL?

AKKOR
VÁLTSON!




VISSZA ELÉRHETŐSÉG

LÉGZÉSVÉDELEM

Szennyezett környezetben a levegő számos károsító, mérgező összetevőt tartalmazhat. Ez a tüdőbe jutva azt közvetlenül károsíthatja, és/vagy a véráramon keresztül az egész szervezetet pusztíthatja.
Ezen károsodások lehetnek azonnaliak, és hosszútávúak is. Utóbbi károsodások alkalmanként nem vehetők ugyan észre, de hosszabb távon igen súlyos, krónikus, sokszor nem is gyógyítható betegségeket eredményezhetnek (pl. asztma, rák, fibrózis, a tüddő funkciójának csökkenése). Az eredmény lehet akár allegia kialakulása, vagy tartós köhögés, fulladás, légszomj, az életminőség drasztikus csökkenése, és akár rokkantság vagy halál is.
Egyes szennyezések igen rövid idő alatt is okozhatnak súlyos, életveszélyes károkat. Ezek jellemzően vagy hőhatások (igen forró levegő belélegzése), ami a hörgők nyálkahártyájában okoznak égést, vagy kémiai szennyeződések (vegyszerek vagy gázok belélegzése), ami vagy közvetlenül a hörgőket támadja meg, vagy a szervezet általános mérgezését okozzák. De egyes esetekben nagy mennyiségű por (liszt, hintőpor, homok) belélegzése, anak mechanikai eltömeszelő hatásával is okozhat igen súlyos, vagy halálos balesetet.

Minden évben több halálos, és több száz igen súlyos károsodást okozó eset lenne megelőzhető, ha megfelelő légzésvédő eszközöket használnának!
Továbbá igen sok cégnél sok millió-tízmillió forint lenne megtakarítható, sokszor éppen drágább, de jobban védő és tartósabb eszköz kiválasztásával!

A légzésvédő eszközök megfelelő kiválasztása ezért különösen felelősségteljes, és szakmai tudást igénylő feladat!


Kérje kollégáink tanácsát a megfeleő eszközök kiválasztására, a feladat és a munkakörülmények pontos ismertetésével.
Gazdasági mérlegelést sosem csak ár alapján végezzen, hanem figyelembe véve a munka hosszát, aktivitását, a szennyezettség mértékét és milyenségét! (kollégáink mindig azt fogják javasolni, ami a megadott munkához leginkább megéri)
Részletesebb légzésvédelmi információért kérjük kattintson a feni képre ("a légzésvédelemről bővebben")

TERMÉKCSOPORTOK (a képekre kattintva az adott termékcsoporthoz juthat):
egyszerhasználatos részecskeszűrő maszkok cserélhető szűrőbetétes maszkok, filteres félálarcok, egészálarcok, és mentőálarcok
külső levegős passzív rendszerek légbefúvásos rendszerek és tartozékaik,
továbbá
palackos rendszerek

MIKOR és MIKOR NE?

Porszűrésre, részecskeszűrésre, egyes esetekben füstre, mikroorganizmusokra és kellemetlen szagokra.
Darabra a legolcsóbb megoldás, ám a legmagasabb fogyással és a maszk pereme mellett akár 2%-os szivárgással. Így a szennyeződés, por, ártalmas anyagok egy része szűretlenül jut be a szervezetbe.
Noha olcsóságára hivatkozva számos helyen használják napi munkákhoz, akár napi több elhasználásával, valójában ilyen esetekkben ez jelentős pénzkidobás.
A védőeszközök mai fejlettsége mellett csakis kisebb és rövidebb munkákhoz javasolható, kisebb porszennyezés mellett. Nagy por mellett, kicsit is magasabb mennyiségű finom por, füst esetén vagy vegyszeres szennyezések jelenlétében, tartós és rebndszeres munkák esetén szakmailag elavult, nem javasolható. 

MIKOR és MIKOR NE?

Porszűrésre, részecskeszűrésre, füstre, mikroorganizmusokra és számos mérgező vagy kellemetlen szagú gázra. (de számos gázra alkalmatlan megoldás!)
Igen jó arcra illeszkedéssel, a maszk pereme mentén maximum 0,2% a szűretlenül átjutó szivárgás (jobb maszkok esetén ez még kisebb).
A maszk megtartható, a betétet kell cserélni.
Noha a betétek rendszerint drágábbak, mint az egyszerhasználatos maszkokk, ám jóval jobb szűrési tulajdonságokkal és időben sokszoros használhatósággal.
Magasabb áruk mellett is gazdaságosabb (olcsóbb) lesz a használatukkal a munka, mint az egyszerhasználatos pormaszkokkal minden olyan esetben, ahol a munka rendszeres, időben hosszabb, és/vagy a szennyezettség mértéke magasabb.
Számos verzió lehetséges.
Védelmi és gazdasági szempontokból a legcélszerűbb kiválasztást a felhasználás körülményei és sűrűsége határozza meg.
Gázok esetén igen fontos a gázok összetételének ismerete, mivel a különböző gázok más szűrőmédiát igényelhetnek.

MIKOR és MIKOR NE?

Minden légszennyezeés esetén alkalmazható megoldás, mivel nem a meglevő levegőt szűri, hanem kintről vezet a felhasználóhoz egészségesen belélegezhető levegőt.
Drága készülékek, ám minimális fenntartási igénnyel. Azaz egyszeri megvétel után nem igényel rendszeres és gyakori szűrőcserét sem.
Nagy szennyezettségek és gyakori és/vagy hosszú használatok esetén lehet ideális és olcsóbb megoldás mint a szűrős maszkok.
Nem szűrhető szennyeződések, vagy oxigénhiányos környezetben is használhatók (ezen esetekben szűrős megoldásokat használni eleve tilos!)
Hasazsnálhatóságának kritériuma, hogy a felhasználástól 10-40m távolságban legyen már tiszta, mindenfajta szűrés nélkül is belélegezhető levegő legyen.
Erősen szennyezett, vagy nem szűrhetően szennyezett terekre, elsősorban zárt, kis terekre javasolt megoldás (pl. tartálytisztítás), de nyílt területeken is jól jöhet, ha a munka területén nagy koncentrációban keletkezik a szennyeződés (pl. nagy mértékű csiszolás, azbesztmentesítés, stb.) 

MIKOR és MIKOR NE?

Négy fő csoportja létezik, közös mindháromban, hogy a levegőt a fejhez külső energia hajtja, és nem a tüdő ereje szívja végig a rendszeren a levegőt. (azza nem negatív nyomású, hanem pozitív nyomású rendszerek)
Ebből egy a külső levegős negatív nyomású rendszer hosszabb csövű verziója, ahol egy kis turbina mindössze rásegít a légzésre.
Egy a szűrős maszkok motorizált verziója, azaz ugyanolyan szűrhetőségi kritériumoknak kell megfelelni, mint a félálarcok és teljesálarcok esetén, csak nagyobb mennyiségű levegő is átszűrhető, így intenzívebb munka esetén is jó megoldás lehet. Mivel rendszerint kevésbé szennyezett területről szűri meg, majd fújja be a levegőt (pl. a dolgozó háta mögül), így minden olyan esetben jön szóba, ahol a szennyeződés szűrhető, és a munkafolyamat a dolgozó előtt jóval nagyobb koncentrációban hozza létre, míg a dolgozó mögött a szennyezettség kisebb, továbbá a munka intenzív és hosszantartó.
A maradék két esetben a levegő vagy nagyobb távolságról jön sűrített levegő formájában (egy vékony csövön át), vagy a sűrített levegőt a dolgozó viszi a helyszínre (jellemzően palackban a hátán, vagy kiskocsin).
Az utóbbi két rendszer egymással is kombinálható, pl. egy adott távolságig elér a sűített levegős tömlő, de ott le lehet válni, és egy palackkal továbbmenni.
Egyes maszkok átállíthatók szűrős használatra is.
Minden nagyon szennyezett és szűrhetetlen területre szóbajövő megoldások. Palackos megoldásokat rendszerint a nehezen megközelíthető helyek esetén lehet javasolni, mivel szabad mozgást ad. Ugyanakkor az időbelisége erősen korlátozott, mivel a palack kiürülése előtt még ki is kell érni a szennyezett területről.
Minden ebbe a csoportba tartozó megoldás bevezetése viszonylag drága, de fenntartásuk költségei erősen különböznek.
Ugyanakkor számos esetben mégis ez lesz a legolcsóbb és legbiztosabb megoldás.



LÉGZÉSVÉDELEM TUDNIVALÓK
a légzésvédelem célja
a légzésvédelmi eszközök kiválasztási szempontjai a nominális védelmi tényező
a légzésvédelmi eszközök EU-s szabványai elméleti lehetőségek

A légzésvédelem célja:

A NEM MEGFELELŐEN KIVÁLASZTOTT LÉGZÉSVÉDŐK SÚLYOS SÉRÜLÉSEKET, VISSZAFORDÍTHATATLAN BETEGSÉGEKET, SŐT AKÁR AZONNALI HALÁLT IS OKOZHATNAK!

ILYEN BALESETEK SAJNOS RENDSZERESEN ELŐFORDULNAK, MELYEK SZABÁLYOSAN KIVÁLASZTOTT ESZKÖZZEL NEM KÖVETKEZTEK VOLNA BE.

Bizonyos munkafolyamatok során a légzőszerveket illetve ezen keresztül a szervezetet számos veszély fenyegeti.

Ezek lehetnek a légzőszerveket közvetlenül károsító, vagy a légzőszerveken keresztül a szervezetre veszélyes anyagok, esetenként egyszerre mindkét hatással rendelkező anyagok.
Ezen kívül lehet káros hő, biológiai ágensek, sugárzás.

A légzésvédelem célja tehát, hogy a dolgozó számára, a különböző, a légzést vagy ezen keresztül a szervezetet, egészséget károsító anyagokkal és körülményekkel szennyezett levegőjű környezetben is biztosítsa a megfelelő és biztonságos munkavégzéshez szükséges levegőt.


A légzésvédelmi eszközök kiválasztási szempontjai

Nyilván a különféle környezetben és munkákhoz más-más légzésvédelmi megoldás lesz a legcélszerűbb.
Számos esetben többféle megoldás is megfelelő lehet. Ekkor érdemes a gazdaságossági mutatók alapján választani. Ez az esetek többségében nem(!) a legolcsóbb eszközt jelenti, sőt, a legtöbb esetben a legolcsóbb megoldás kerül a legtöbbe!
Ennek oka, hogy a legolcsóbb eszközök gyorsabban fogynak, és csak korlátozott körülményekre használhatók, így rövid, és kissé szennyezett körülményekre javasolhatók (oda viszont meg bonyolultabb eszköz lenne a pénzkidobás)

A védőeszközök egy része többféle hatás ellen védő, és egy hatás ellen is több védőeszköz lehet megoldás.
Így a legcélszerűbb eszköz kiválasztásához érdemes pontosan leírni a felhasználás miértjét, mikéntjét, mivel van amihez bonyolultabb eszköz használata kényelmetlen, drága és felesleges, de van amikor az elégtelenül kiválasztott eszköz halált okozhat. (szűk térben, pincében, csatornában sajnos évente visszatérnek ilyen esetek).

A helyes kiválasztáshoz fontos lehet, hogy a munkakörnyezet mennyire szennyezett és mivel szennyezett, a munkafolyamat mennyire gyakori (naponta hányszor ismétlődő és alkalmanként milyen hosszú), a munka milyen megterhelő, mennyire erős a dolgozó légzési munkája. De még az is döntési szempont lehet, hogy mennyire egyszeri vagy visszatérő a munkafolyamat.

Például egy igen poros területen végzett alkalmi munka esetén olcsóbb lehet egy sok szűrőbetétet elhasználó "pazarló" megoldás, mint egy szűrőket nem igénylő rendszer bevezetése, mely mégis drágább mint a sok szűrő együtt. Ám ha ilyen munkát visszatérően végeznek, akkor a drágább szűrőmentes rendszer bevezetése hamar olcsóbbá válik, amikor nem kell állandóan szűrőket cserélni, a csere alatt a munkát leállítani, nem kell a filtereket raktáron tartani, és nem függ egy-egy munka elvállalhatósága a szűrők aktuális utánpólásától. Sőt, egy ilyen rendszer birtokában esetleg egy nem szűrhető munka is elvállalhatóvá válik, ami szűrőkkel nem lenne lehetséges.
Tehát a beszerés előtt mindenképpen érdemes a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli munkafolyamatok megismerése, elemzése, hogy valóban a legjobb döntés legyen hozható.

A nominális (névleges) védelmi tényező:
Egy-egy légzésre veszélyes szennyeződésnél mindig megállapítható az a szint, mely alatt légzésvédelem még nem szükséges. Az ezt meghaladó szennyeződési koncentráció esetén légzésvédő eszközt kell használni.
Szintén megállapítható egy másik szint, ahol az adott légzésvédő is elégtelenné válik, nem lesz megfelelő.

Tehát egy-egy védőeszköz Így a légzésvédelmi eszközöknél meghatározható, hogy az a problémát nem okozó szennyeződés hányszorosáig alkalmazható (névleges védelmi tényező - NPF). Ha a szennyezettségi koncentráció ezt a szintet meghaladja, akkor az adott eszköz még akkor sem használható, ha amúgy alkalmas az adott szennyezés elleni védelemre!





Az érvényes EU-s légzésvédelmi szabványok:






A légzésvédelem elméleti lehetőségei:
Logikailag belátható, hogy amenyiben a környezeti levegő nem belélegezhető akkor a következő lehetőségeink vannak:

I. A környező levegő lélegezhetővé tétele. Ez jellemzően a káros anyagok kiszűrését jelenti.
Bár elméletileg ki lehet találni vegyi tisztítást-átalakítást is, valamilyen speciális célkészülékkel, ám a gyakorlatban a meglevő, de szennyezett levegő belélegezhetővé tételére a szűrésen kívül más eljárást nem használnak. (minden más gazdaságtalan és bonyolult lenne).
Szúrni lehetséges részecskéket, port, aerosolt, mikrobiológiai ágenseket, füstöt, mérgesgázokat, stb.
A szűrésnek azonban számos korlátozó tényezője van, tehát sokszor nem lehetséges.
Vannak nem szűrhető gázok, és ha az oxigén nem elégséges a szűrt levegőben, akkor a szűrés szintén használhatatlan.
Ezen kívül vannak olyan gázok, amik esetén a szűrés valamilyen okból nem gazdaságos (nehézkes a szűrő telítettségének kimutatása, vagy túl nagy a szűrők fogyása)

II. Kívülről hozni a levegőt
Ez a megoldás minden esetre alkalmazható, hiszen a dolgozó nem függ a környezetének levegőjétől, a légzéshez nem a környezetéből nyeri a levegőt.
A tiszta levegő érkezhet csövön át közelebbi területekről (a dolgozó maga szívja át a csövön), vagy érkezhet messzebbről, hosszabb tömlőkön keresztül, akár nagy nyomással is.
Illetve lehetséges a munka helyszínére "konzerv" formában bevinni a levegőt. Ez sűrített levegős palackokat jelent (ilyeneket használnak pl. a búvárok és a tűzoltók is).
Akár palackban, akár tömlőn keresztül érkezik, a sűrített levegő nyomását a belégzés előtt kb. légköri nyomásúra kell csökkenteni (csak kicsit felette)

III. Lélegezhető gáz létrehozása a helyszínen (ez csak elméleti megoldás, gyakorlatban csak igen speciális esetekben használatos, a munkavédelemben ilyen alkalmazások nem terjedtek el)


I. SZŰRÉS, SZŰRŐK, SZŰRŐ MASZKOK, SZŰRŐS GÁZÁLARCOK:
Szűrni vagy az arcra illeszkedő egyszerhasználatos maszkokkal (porálarc) lehetséges, vagy cserélhető betétes maszokkal (félálarc, mely a szemet nem takarja, vagy egészálarc - másképpen gázálarc -, mely a szemeket és az arc nagyobb részét is védi).
Előző elsősorban kisebb szennyezettség esetén alkalmas részecskék és egyes szagok szűrésére, utóbbi nagyobb (de nem akármekkora!) légszennyeződés esetén alkalmas részecsék és/vagy gázok szűrésére.

   

Mivel ezek felhasználásánál a felhasználó maga szívja át a szűrőkön a levegőt, tüdejének erejével, ezért ezeket negatív nyomású rendszereknek hívjuk (légvételkor negatív nyomás keletkezik, a felhasználó maga SZÍVJA be a levegőt a szűrőkön át.

Cserélhető por/gáz szűrő betétekkel lehet ventillátáros (nyomólevegős) készüléket is üzemeltetni. Ekkor tehát , amikor a motoros egyság szívja át a levegőt a szűrőkön, és FÚJJA be a fejrészbe (maszkba vagy kámzsába). Ez tehát egy pozitív nyomású szűrt rendszer.

Mivel a szűrők mellett beáramló levegő szűretlenül kerül be a légutakba, ezért igen fontos, hogy azok az archoz minél jobban illeszkedjenek. Tehát a szűrők kiválasztásánál mindig legyen szempont, hogy az mennyire illeszkedik, a szivárgás mennyire lehet veszélyes. (pl. az egyszerhasználatos porálarcok még a vonatkozó EN140-es szabvány szerint is szivároghatnak oldalról 2%-ot. Azaz ennyi levegő szűretlenül is bekerülhet a szervezetébe ha csak a legolcsóbb maszkokat használja!
Szintén az illeszkedési szükségből következik, hogy szakáll, bajusz, komolyabb borosta akadálya lehet
a maszkok viselésének!

A szűrés két jellemző típusa:
a) Részecskeszűrés, porszűrés, füstszűrés: Ez apró, de darabos részecskék szűrését jelenti. Ezen részecskék lehetnek por, koromszemcsék, füst, radioaktivitást hordozó részecskék, baktériumok, vírusok, növényi pollen (virágpor), folyadékpermet (aerosol). A különböző részecskék méretüknél és jellegüknél fogva más-más szűrőkön akadnak meg, de szűrésük a részecskék fizikai megfogásán alapszik (leegyszerűsítve: mint a teaszűrőben a tealvelek darabkái).
Ha a légszűrő nem megfelelően lett a részecskékhez kiválasztva, és a szűrendő részecskék kisebbek, mint amire a szűrő készült, akkor azok átjutnak a szűrőn (mint a teaszűrőn a túl apró törmelék).
Ha a légszűrő megfelelő és kezd telítődni, akkor a szűrő média tömeszelődik, rajta a levegő is egyre nehezebben jut át (mint a tele teaszűrő, amikor nem folyik már át rajta a víz sem, csak igen lassan). Amikor ez a nehezítettség már akadályozza a felhasználót a légzésben, akkor a szűrő telített és ki kell cserélni.
Tehát a szűrőcsere kritériuma a nehezített átlélegezhetőség érzése.

Porszűrés lehetséges porálarcokkal, vagy nagyobb szűrőképességű szűrőbetétes félálarcokkal vagy egészálarcokkal.

Szintén lehetséges övre szerelt akkumulátoros légbefúvó ventillátoros egységgel, amely a levegőt a megfelelő szűrőbetéteken átszívja, és a szűrt levegőt a felhasználó fején levő kámzsába továbbítja, miközben a nehezített átfújhatóságot (szűrő telítettséget) elektronikusan méri és jelzi. Az ilyen befúvó egységek előnye, hogy a levegőt a felhasználó övének magasságában, hátulról szállítja, tehát ha maga a munkafolyamat termeli a káros anyagokat, akkor a szűrendő levegőt egy kevésbé szennyezett helyről veszi, ezzel a szűrő tovább használható. Ugyanakkor nagyobb mennyiségű levegő szűrődik át, ami viszont a szűrő élettartamát rövidíti. A nagyobb légáramlás további előnye, hogy lehetővé teszi olyan fejrészek (kámzsák) alkalmazását, melyekben a fej szabadabban mozog, a felhasználó kényelmesebben dolgozik, nem szükséges, hogy a megtisztított levegő csakis a légutakba jusson.
Szintén előny, hogy nagyobb fizikai terhelést igénylő munka esetén bő légáramlást ad, nem nehezíti a belégzést.

A szűrők több fokozatúak, a lehetséges részecskék mérete és mennyisége szerint. A jobb szűrésű porszűrők, magasabb sorszámmal jelöltek (P1, P2, P3 illetve pormaszkoknál FFP1, FFP2 és FFP3).
Az indokolatlanul kisebb szűrésű (olcsóbb) szűrőkkel, pl. ha a szennyeződés kisebb szemcsékből áll, mint amilyen szűrőt használnak, a felhasználó egészségét súlyosan veszélyeztetik, ami idővel akár végzetes betegségeket is okozhat.

b) Gázszűrés: Ez káros gázmolekulák kiszűrését jelenti. Mivel ezek igen apró molekulák, a levegőben található molekulák mérettartományában (vagy azoknál nem számottevően nagyobban), így a szűrésük fizikai módon, méretük alapján nem lehetséges, hiszen akkor a tiszta levegő sem jutna át. A szűrés elve tehát, hogy a káros anyagok olyan közegen mennek keresztül, melyek a káros anyagokat felszínűkön megkötik, a normál levegőt és az oxigént áteresztik. Ez a megkötő anyag jellemzően, egy nagy felszínnel rendelkező, porózus, és megfelelően előkészített aktív szénkorong.

A gáz áthaladva a szén felszínén megköt (mint amikor egy ragasztószalaggal a szöszöket gyűjtjök össze). Amíg a felszínen még van megkötő hely, addig a gázelegy káros összetevőit a szűrő megköti. Ha a felszín tele lesz, akkor a káros összetevők is akadálytalanul jutnak tovább (mint amikor tele lesz szösszel a ragasztószalag és nem képes több szöszt összeszedni). Tehát ezen szűrők telítődése abból vehető észre, ha az amúgy szűrendő gázok már nem kötődnek meg, tehát a káros gázok szagát a felhasználó megérzi.
Tehát a szűrőcsere kritériuma az ártalmas gázok szagának megjelenése a belélegzett levegőben.
Ekkor a szűrő lecserélendő.

A fentiekből logikailag is következően gázszűrés csak akkor alkalmazható, ha
- a levegő oxigéntartalma elégséges a légzéshez (hiába szűrjük ki a káros anyagokat, ha nincsen benne elég oxigén, akkor az az élettel nem összeegyeztethető)
- a levegő nem tartalmaz szagtalan mérgező gázokat (ekkor ugyanis a telítettséget nem lehet észrevenni)
- a szagos mérgező gázok a szaglással megérzehetőség szintjén még nem lehetnek mérgezőek (ha már a szagtalan koncentációban is mérgezők, akkor gázszűrés nem használható akkor sem, ha töményebb sűrűségben érezhető a szaguk, mert így egy szűrő telítettsége csak túl későn derülne ki, a felhasználó egy ideig káros gázt lélegezne be)
- ha a szűrendő gázok koncentrációja nem túl magas, tehát belégzéskor a szűrő képes megkötni a teljes mennyiséget (azaz a nominális védelmi tényezőnél alacsonyabb a koncentráció)
( - a fentiekre speciális esetben van kivétel, pl. a szagtalan szén-monoxid is szűrhető, ám itt (mivel a telítettség nem érezhető) igen szigorú felhasználhatósági időkorlát van, ami után a szűrőt ki kell dobni, anélkül, hogy telítettségi szintjéről tudomásunk lenne (ez jellemzően pár menekülőmaszk szűrőinek sajátja, amit csak a menekülés idejére használnak)

Ebből következik az is, hogy mindazoknak, akik szagérzése korlátozott (pl. baleset , vagy betegség miatt, akár egy erősebb nátha esetén is), a gázszűrős megoldások alkalmazása veszélyes lehet, mivel a telítettséget a felhasználó nem lesz képes érzékelni.

A szűhető gázok különböző csoportokba oszthatók, melyekre különböző szűrőket dolgoztak ki, melyek egységes színkódolással rendelkeznek. Lehetséges egy-egy szűrőbe többféle szűrőréteget is helyezni, ám ez azzal jár, hogy egy-egy adott gázcsoportra kisebb lesz a szűrőbe beleférő szénréteg. Tehát ha csak egyféle gázt kell szűrni, úgy a "sokmindenre" jó szűrő hamarabb lesz telített, mint egy csak a szükges gázra kidolgozott szűrő (mivel a "mindenre jó" szűrőben vékonyabb a szükséges gázhoz tartozó szűrőréteg).
Sajnos szokás az egyszerűség kedvéért "mindentszűrőket" venni, ám a feleselgesen túl sok féle gázra  (túl)biztosított szűrés, feleslegesen sok szűrőréteget, ezzel a valóban szükséges réteg vékonyodását jelenti, ez pedig a szűrők gyorsabb, ám felesleges elhasználódását vonja maga után, ami jelentős, ám felesleges költségnövekedést eredményez.

A fentiekből az is következik, hogy ha a szűrendő gáz összetétele nem ismert, abban nem szűrhető összetevők vannak, oxigénhiányos, vagy valamiből veszélyes koncentrációt tartalmaz, úgy szűrés nem alkalmazható. "Mindenre jó" szűrőkkel sem! (pl. egy széndioxid dús légkörű csatornába leereszkedve hiába vesz fel valaki szűrős gázálarcot, a leéréskor a másodperc töredéke alatt elveszti eszméletét, és igen hamar meghal) 


Biztonságos gázszűréshez a porálarcok nem adnak elégséges illeszkedést az archoz, így gázszűrés porálarcokkal nem lehetséges, bár bizonyos nem veszélyes, de kellemetlen szagok ellen használhatók aktívszenes töltetű porálarcok.
Gázszűrésre tehát a félálarcok, egészálarcok és ventillátoros befúvók gázszűrőkkel szerelhető típusai a megfelelőek.

c) Kombinált gáz- és részecskeszűrők: Adott feladatokhoz léteznek kombinált (részecske + gáz) szűrők is. Ez a fenti két szűrőtípus egyszerű kombinációja, a részecskéket megszűrő réteg után a levegő átmegy az aktívszenes, káros gázokat kötő filteren is.
Értelemszerűen a telítődés jele ilyenkor a fentiek egyike, Tehát vagy a légzés nehezítettsége (ha telítődik a részecskeszűrő) vagy a gázok szagának megjelenése (ha a gázszűrő réteg telítődik). Ilyenkor a szűrőt cserélni kell.



II. KÜLSŐ LÉGFORRÁSOK
Ha a levegő szűrése nem lehetséges, vagy lehetséges ám nem gazdaságos (túl gyakran kell a szűrőket cserélni), vagy a légtér összetétele ismeretlen, akkor a levegőt kintről kell hozni.
Erre elméletileg 3 lehetőség adódik.

a) A levegőt egy tömlőn keresztül, olyan helyről hozni, ahol az még szabadon lélegezhető. (külsőlevegős, vagy frisslevegős készülékek - bár egyesek a szűrtlevegős befúvókat is frisslevegősnek hívják - tehát érdemes ezt pontosítani).
Adódik, hogy ehhez olyan tömlő kell, mely nem bocsáthat ki káros anyagokat, és nem törik meg.
Belátható, hogy a cső hosszával, és a keresztmetszet csökkenésével az átlélegezhetőség egyre nehezebb (mint ahogyan egy hosszú szívószálat, vagy szűkebb szívószálat is nehezrebb átszívni vagy átfújni levegővel). Tehát ennek a tömlőnek a praktikumon belül elég tágasnak kell lennie, és nem lehet túl hosszú.
Az általunk kínált renszerek 9m távolságig könnyen átlélegezhetők, 9m és 20m közt már csak akkor ha a munka nem túl hosszú, és nem túl megerőltető (tehát ha nem lesz nagyobb és/vagy sűrűbb a légzésvétel, mert az fárasztja a tüdőt). 10m felett ha a munka fokozott légzésvételre serkent, vagy 20m felett mindenképpen már szükséges egy rásegítő, légbefúvó turbina. Ez nem képez jelentős túlnyomást, csak az átlélegezhetőséget segíti, ezért nem kell nyomásreduktor a rendszerbe, csupán egy biztonsági túlnyomás-szelep. Egy turbina egyszerre 2 embert is képes ellátni, 40m távolságig.

b) A levegőt sűrített levegőként szállítani a felhasználás helyére. Ilyen eset lehetséges, ha a lélegezhető levegő távolabb van mint az előző rendszer maximuma, és ezért csakis olyan nagy nyomáson lehet eljuttatni, ami már sűrített levegőnek számít, vagy ha valamilyen egyéb okból eleve van sűrített levegő (pl. az üzem rendelkezik sűrített levegős hálózattal, vagy egyéb olyan eszközt használnak, melyhez eleve kell sűített levegő - pl. festékszórüó pisztoly, homokszóró - és ezért a sűrített levegő rendelkezésre áll). Ebben az esetben lehet sűrített levegős eszközt alkalmazni.
A sűrített levegős rendszer tehát a sűrített levegő forrásából (ez a légzésvédelmi eszközön kívül eső technikai megoldás), és az azt a felhasználó közelébe juttató csőrendszerből áll. Mivel a sűrített levegős forrás rendszerint a levegőt veszélyes anyagokkal dúsíthatja (folyadékcseppek, por, és legfőképpen a kompesszorból származó olajköd, olajcseppek - ez utóbbi igen súlyosan károsítja a légzőrendszert), ezért azt a felhasználó "közelében" szűrni kell. Ez a közelség lehet 10-50m (rendszerektől függően). Ennél a pontnál kell egy szűrőegységet beiktatni, mely mögött, a még mindig sűrített levegő (némi nyomásvesztés után) már elég tiszta a belélegzéshez (de még mindig magas nyomású). Egy ilyen szűrőegység igen hosszú ideig is alkalmazható, így nem igényel gyakori szűrőcserét. A szűrő mögötti tömlőnek azonban már különlegesnek kell lennie, mert nem szabadulhatnak belőle fel veszélyes gázok, nem válhatnak le falából darabkák, nem törhet meg, nem lyukadhat egykönnyen ki. A szűrő utáni tömlő már a rendszer része, ha nem megfelelő, úgy a teljes rendszer elveszti tanúsított munkavédelmi megfelelőségét! Ez a tömlő vezeti el a levegőt a felhasználóig. Mivel a felhasználó tüdejében a nagy nyomás azonnali súlyos sérülést okozna, így a felhasználónál a nyomást le kell csökkenteni. Ezt szogálják a nyomásreduktorok. Ez gyártótól függően lehet akár a fejrész tartozéka, vagy lehet külön megrendelési egység. Végül a már minden szempontból belélegezhető levegő bekerül a fejrészbe. Mivel a légáramlás bőséges, ez lehetővé teszi, hogy a fejrész tágas lehessen (mint a ventillátoros szűrtlevegős készülékeknél). Így számos fejrész alkalmazható lesz, ami akár szakállasoknak is, vagy teljes látóteret igénylő, hosszabb munkálatokat végzőknek is lehetővé teszi a légellátást.

c) A levegőt nem csak távolról lehet a felhasználóhoz vezetni, de "csomagolva" is be is lehet vinni a felhasználás területére. Ennek eszköze a sűrített levegős palack, és az ehhez csatlakozó palackos rendszer. Ezt a felhasználó be tudja vinni a felhasználás területére, mint pl. a búvárok, vagy a tűzoltók, amikor a hátukon viszik a léghiányos, vagy szenyezett területre a lélegezhető levegőt.
Egy ilyen rendszer sokban hasonlít sűrített levegős rendszerhez, ám a palackozott levegőt már nem kell olajködre szűrni, hiszen ez a tisztítás már a palackozás során megtörtént. Így itt a palack után már csak rövid tömlőre van szükség és egy nyomásreduktorra. Mivel a magunkkal vitt levegő mennyisége erősen korlátozott, így a levegőellátás nem lehet tartósan bőséges, tehát egy maszk jellegű fejrésszel egészül ki.
A levegős palacokat a felhasználó szállíthatja a hátán, de nagyobb palacokokat akár kerekes kocsin is húzhat maga után. Kicsiny palacok akár kézben, vagy az övön is viselhetők, ez jellemzően menekülő-rendszerek sajátja.
A rendszer nagy előnye, hogy a felhasználó semmilyen tömlővel nem kell, hogy a külvilághoz kötődjék, így szabadabb lehet a mozgása (zegzúgos területeket járhat be, a munka folyamán minden irányba változtathatja a helyét). Ugyanakkor a levegő mennyiségét erősen korlátozza a véges palack, annak mérete és súlya, hordozhatósága. Továbbá magas a költsége és a fenntartási költsége is (palacokok cseréje, ellenőrzése). Ezért alkalmazása csak igen korlátozott esetekben javasolható.

Konkrét kérdése esetén, keresse munkatársainkat elérhetőségeink egyikén

VISSZA ELÉRHETŐSÉG

  Elérhetőség: info@kovox.hu 2008 - kovox.hu